Városi vállalkozás-fejlesztés

Mostanában azon gondolkodom, vajon - ha ekkora pénzhiánnyal küzdenek az önkormányzatok, s maga az állam is - hogyan lehetne a munka, illetve a munkahelyproblémákon enyhíteni?
Hiszen ez a rengeteg munkanélküli elhelyezkedne, ha tudna. Ha lenne segítsége, akár vállalkozna is a legtöbbünk, hisz a magyar ember olyan, hogy szorgalmas, ötletes, de egyedül nem megy. Pedig, valahogy kell munkája legyen az embereknek. Hogyan teremtsenek munkahelyeket a csőd szélén álló önkormányzatok a helyi lakosoknak? Nincs arra pénz, hogy területet vásároljanak, építsenek, és odahívjanak cégeket: tessék, itt van, vegyétek, vigyétek, csak alkalmazzatok a helyiek közül x számú embert.
Azért ez százmilliós nagyságrendű tétel, és csak pár tíz emberen segítene. Meg üres is a kassza. Az sem megoldás, hogy egy belterületre hívunk oda multikat: itt van, vegyétek, építsetek, és alkalmazzatok azért helyieket is. Azért ez is sok befektetés egy mai önkormányzattól.
Amikor az új kormány változtat - hamarjában - a bürokrácián, akkor én a következőt javasolnám megfontolásra:

Mi a cél?
A város lakóinak munkateremtéséhez való segítségnyújtás, közvetve munkahelyteremtés. A sikeres vállalkozók létszámának jelentős növekedése, ezáltal az önkormányzat iparűzési adó bevételének növekedése várható. A település vállalkozásainak növekedése közvetve magában hordozza a munkahelyteremtés lehetőségét is.

Mi az önkormányzat feladata?
Létrehozni egyfajta lobby-szolgálatot, a vállalkozások növelésére.
Ez a csoport (1-3 fős?) az önkormányzat alkalmazásában áll, melynek finanszírozását az ÁFSZ (Állami Foglalkoztatási Szolgálat) segítségével lehetne megoldani.

Mi a lobby-szolgálat feladata?
1. ez a csoport figyeli a világ (település, településkörzet, megye, országos, Eu...) keresletét, melyet hazai vállalkozásokkal ki tudnánk elégíteni.
2. humánpolitikai nyilvántartás vezetése a helyi körülmények között végezhető vállalkozásokról.
3. e nyilvántartáshoz párosítva az országos, ill. Eu-s pályázati lehetőségek figyelése, a releváns vállalkozások értesítése, segítése (pl pályázatírás).
4. A leendő vállalkozások informálása az orientációs lehetőségekről.
5. a vállalkozások hatékonyságának figyelemmel kísérése, időszaki beszámolók, meetingek szervezése, tanácsadás.
6. piackutatási segítségnyújtás (1.pont szerint)
7. a vállalkozók helyi munkaerő-felvételéhez segítségnyújtás, a beérkező önéletrajzok alapján.
8. a kezdő vállalkozók megvalósíthatósági tanácsadása az engedélyezés és a nagyobb beruházások előtt, melyet egy engedélyért folyamodó részére kötelezően meg kell tartania, attól függetlenül, hogy igénybe veszi-e a továbbiakban a segítséget.
9. egyéb vállalkozás-irányítási tanácsadás.
10. tartja a kapcsolatot a munkaügyi központokkal
11. információkat gyűjt az állami, illetve Eu-s vállalkozás-indítási lehetőségekről.
12. sikertelen vállalkozásokról átirányítás más lehetőségekről, tájékoztatás adása.

A képviselők által megválasztott (megszavazott), a jegyző által aláírt vállalkozói kötelezettségek:
1. a vállalkozás megkezdése, az engedélyek beszerzése előtt a lobby-szolgálat általi tanácsadáson részt vennie, melyről jegyzőkönyv készül.
2. a lobby-szolgálattal megkötött segítségnyújtási, együttműködési szerződés alapján az előírt időszakonkénti sikerességi meetingen való részvétel, melyről jegyzőkönyv készül.
3. a szerződéskötés után az iparűzési adó pontos befizetése,
4. a szerződés megkötése után x időn keresztül, a haszon y%-át (1-5) a lobby-szolgálat által felajánlott célok közül kiválasztott alapba z időszakonként befizeti (pl. 5 éven át, negyedévente befizeti a haszon 3%-át egy helyi útalapba, vagy a Művelődési Ház alapítványának...)
5. a bizonyíthatóan sikeres, de mulasztó vállalkozások büntetési terhét viseli.

Mi az önkormányzatok haszna ezzel a tanácsadói szolgálat (lobby-szolgálat) fenntartásával?
1. Nem kell befektetnie telephelyekre, épületekre (százmilliós nagyságrendben) 30-80 ember reménybeli foglalkoztatásához, csak a lobby-szolgálat bérét, működési finanszírozását vállalni (jóval kisebb ktg)
2. A helyi vállalkozók a helyi iparűzési adót a helyi önkormányzatba fizetik, ha a lakóhelyükön vállalkoznak (közvetlen önkormányzati bevétel)
3. a sikeres vállalkozók az egyedi megállapodás szerinti alapba fizetik be hasznuk egy részét, s a település fejlesztésébe ezen keresztül besegítenek, csökkentve ezáltal az önkormányzat kiadásait.
4. a település fejlesztésére létrehozott alapok (olyan szervezetek, melyek jogosultak lehetnek városfejlesztési pályázatokon részvételre) az önkormányzat - képviselők - felügyelete mellett működnek (közvetett önkormányzati pénzösszeg).
5. jó érzés olyan település lakója lenni, amely segíti a vállalkozásokat. Nő a település, valamint a vezetés megítélése.
6. a helyi kereskedelem, kulturális és más közösségi élet fellendülése várható (ha van pénze az embereknek, vásárolnak is. Többnyire ott vásárolunk, ahol dolgozunk. A legtöbb programban a munkahelyünkhöz közel veszünk részt. Oda járunk kozmetikushoz, fodrászhoz, járunk edzésre..., keresünk utazási és szórakozási lehetőséget, ahol dolgozunk.
7. ha nő a lakosság elégedettségi mutatója, nő a településvezetés iránti bizalom, egységesebb, biztonságosabb (közbiztonság) az élet.
8. közvetve nőhet a munkahelyek száma is. Ugyanis, ha valóban sikeres egy vállalkozás, akár szüksége is lehet a vállalkozónak plusz munkaerőre.

Hogy miért lehetne a lakosságot ilyen, plusz terhekkel (alapokba befizetés) vállalkozásra buzdítani?
- Mert ha az ember a saját hajlandósága mellett még szakmai támogatást is kap saját sikeressége érdekében (nem hagyják magára a bajban sem), szívesebben fizet azért a kötelezőek felett, főként, ha tudja, hogy ez a befizetés jó cél érdekében történik.
- Az emberek szívesen vállalkoznának, csak -legtöbben - egyedül nem mernek, vagy nincs ötletük, nem képesek a piackutatásra... Támogatás mellett ez könnyen vállalható.
- Nem csak pár tíz embernek lesz munkája a településen, hanem sokkal többnek.
- Nem kell az embereknek órákat utaznia a saját munkahelyére, hanem pl. a saját otthonában ezt megteheti.

Csak segíteni kell. Nem pénzzel, nem hitelekkel, nem pár multi-munkahellyel.