Keresek. Be is jelentkeztem szorgalmasan minden online álláskereső oldalra. Írom és küldöm rendületlenül az önéletrajzokat és HIÁBA várok választ. Egy év alatt már lassan megszokom.
Csak azt találom érdekesnek, hogy egy-egy hirdetés hónapok óta fent van a neten. Ugyan azon nem csodálkozom, hogy az álláslehetőségek minden portálon azonos szöveggel jelennek meg – gyaníthatóan mind ugyanazon cégek hirdetnek itt is, ott is.
Jobban körültekintve kiderül, vannak olyan oldalak, ahol a kedves álláskeresők megírják tapasztalataikat és panaszaikat – érdemes hát elolvasni őket. Sokat lehet tanulni belőlük.
Például vannak cégek, ahol kifejezetten „készséges, ügyes“, mindemellett képzett, fiatal nőket keresnek cégfőnökök mellé – vagyis erre is, arra is használható legyen.
Vannak, akik távmunkaként ügynököket keresnek, vagy otthoni netes munkát ajánlva kiderül, tulajdonképpen azért szükséges a webkamera is, mert azzal – hogy úgy mondjam – valóságshow-ban kell részt vennie a dolgozónak, igen aktív szerepléssel.
Keresnek kártyából és másból jóslókat (dögivel) itthon és külföldön egyaránt.
Sok cég úgy hirdet, hogy recepcióst keres, ami annyit tesz, hogy minimálbér fizetés mellett az iroda adminisztrációját is fel kell vállalnia, valamint a többi juttatás sikeres ügynöki munka után jár. Van ebből olyan is, aki telefonos ügyfélszolgálatot hirdet, részmunkaidővel – és persze fizetésért – teljes 8 órában, ám a fizetés akkor is csak a sikeres ügynöki munka után járna.
De a legszebbeket a végére hagytam. Gyönyörű, álomba ringató mesék ezek.
Szép, tisztességes fizetés, juttatások (Cafeteria : étkezési jegy, egészség pénztár stb) a próbaidő után. Természetesen a próbaidő manapság már ritkán 1-3 hónap. Sok cég akár 6, 9, 12 hónapot kér. Ez ugyan az alkalmazók között kicsit nagyobb rizikó, hiszen a próbaidő alatt az alkalmazott is bármikor felállhat és elköszönhet. De valójában arról van szó, hogy a cégeket ez kevéssé érdekli manapság, hiszen ebben az esetben is bármikor talál újabb munkakeresőt.
Tény, hogy ezek a cégek valóban keresnek munkaerőt, de a próbaidőn kívül azt is kikötik, hogy a fentebb igért csodás anyagi juttatások csak a véglegesítéskor járnak. Addig csupán a fizetés x százaléka, és más semmi. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkaadók a próbaidő lejárta előtt 1-2 nappal elbúcsúznak a reménykedő dolgozótól, és máris jöhet az újabb próbálkozó: azonos módon eljárva vele, mint elődjeivel.
A legszebbek egyike viszont rengeteg embert bocsájt el cégétől, majd állást hirdet. A fejvadász cégek kiválasztják a megfelelőeket, ahol a riportkor közlik, ők csak munkaerőt közvetítenek, így az ő alkalmazásukban fog állni a dolgozó, mert ebben az esetben ugye a munkaerő igénylők leírhatják adójukból a kedves munkatársaikat, nem béreznek. Sőt, ezek a cégek több munkakörre is hirdetnek ugyanahhoz a munkaerőkölcsönzőhöz, de csak egyre fogadnak el jelentkezést. Amennyiben más munkakörre is jelentkeznék, már szóba sem állnak velem – később sem. A fejvadász cég így még jobban jár : keres, felvesz alkalmatottakat, akiket kiközvetít, és a munkaerő kölcsönzés díját meg is kapja. Akkor fizet majd – az ígérete szerint – többet, ha a próbaidő lejár, de az hamar lejár. S mint tudjuk, az valóban lejár. Sebaj, van másik jelentkező. Sok.
Amíg nincs hová mennünk, addig jelentkezünk, és örülünk, ha behívnak riportra. Reménykedünk, egyszer valaki majd csak alkalmaz minket, nem csak próbaidőre.
Persze kizárólag akkor, ha ki nem derül, az egész pályázat csupán arra jó, hogy felvehessék az “előre kiszemelt” új dolgozójukat – s micsoda véletlen: ezek mind jó fizetésű, magasabb pozíciójú állások, szigorúan belterjes módon feltöltve.
Már érlelődik bennem a gondolat, a magam útját kell járnom. Saját lábra kell állnom, igazi felnőttként, hogy ne legyek kiszolgáltatott helyzetben ennyire.
De ez már egy másik történet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése